| 13. rész - Vilhelmina története |

Susan: Ööö... ...Nem beszélhetnénk meg...

Vilhelmina: Nem!

A Vilhelmina felett levő varázslat erejét vesztette és szétrobbant.

Vilhelmina: Nem tudom megtenni...

Susan: De hát mi a baj?

Vilhelmina: Hazudtam neked.

Vilhelmina: Nem volt semmi varázserőm, semmi butaság az iskolában.

Susan: Akkor miért... Vilhelmina: Egy gonosz boszorka műve az egész...

Kis Vilhelmina: Ki maga és mit keres a kertünkben?

Boszorka: Hogy-hogy nem hallottál még rólam, Wendy Wilcox-ról, a boszorkányról?!

Vilhelmina: Én azt hinnem, az egyik barátnőm, Melanie viccel. Kis Vilhelmina: Már hogy hallottam volna, ha boszorkányok nem is léteznek? Igaz, Melanie?

Boszorka: ENGEM WENDYNEK HÍVNAK!!

Kis Vilhelmina: Persze, persze. De elég a viccből, nem veszem be! Vedd le azt a parókát!

Vilhelmina: A boszorka nagyon feldühödött...

Vilhelmina: ...és berontott a házba.

Kis Vilhelmina: Anya! Neeee! Vilhelmina: A boszi megölte az anyám és nem sokkal utána az apám is elrabolták a pirosak. Én pedig ilyen rondaság lettem.

Vilhelmina: Elvesztettem a családom, ronda lettem, szellem voltam, vörösek bőrébe kellett bujkálnom (pl.: Willébe)! Mindez Melanie hibája! No meg az embereké! Legyenek átko...

Susan: Ne! Hagyd abba!

Vilhelmina: Mondtam, te ne szólj bele! Vilhelmina varázslata a falnak vágta Susan-t...

...és az etetőszék felkapta őt és egyenesen a fal felé száguldott...

Susan kirepült az ablakon...

Nagy nehezen felállt.

Aztán visszaszaladt Vilhelminához.

Susan összeszedett pár karcolást...

Bob felébredt... Bob: Úristen! Mi történt veled?!

Bob meg akarta verni Vilhelminát, de...

Susan: Ne! Ne bántsd! Vilhelmina! Van még remény, hogy visszaszerezd a családod!

Bob: Miért segítesz neki, ha miatta halt meg a férjed? Hallottam egyet, s mást! Susan: Nem tudsz te semmit! Bob: De...

Susan: Majd elmagyarázom, de most mennünk kell! Bob: Nem megyek sehová! Susan: Akkor maradj itt, te majom! Gyere Vilhelmina!

Folytatjuk...